Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Örökké együtt /1 részes/

2017.08.17

Két ember, két  külön világ. Egy éjjel találkoztak, egymásba szerettek. Nem volt olyan nap, hogy nem találkoztak, beszélgettek. Nem tudtak meg lenni egymás nélkül. Csak egymásra volt szükségük, senki másra. A fiú egyik haverja örülten beleszeretett  a lányba. Szenvedett, hogy nem ő lehet vele, a vágy tűzze már majd felfalta lelkét. Megakarta érinteni a lány hó fehér bőrét, hófehér selymes haját. El akar veszni  a tengerkék szemekbe és édes csókokat lehelne málna színű ajkaira. Egy nap se telt volna el, hogy ne gondolt volna a kincsére amit messziről figyel hónapok óta. Egy nap, már nem bírta tovább megcsókolta a lányt. De ez a pillanat egy villanás után eltűnt, a lány ellökte magától. Sírva rohant az utcákon, a fiú utána futott. A lány nem figyelt és kilépett az útra amikor egy teherautó elütötte. A fiú nem tudta megmenteni, sírva letérdelt mellé. A lány utolsó erejével oda nyújtotta kezét a fejéhez és letörölte a könnyét majd örökre lehunyta szemét. A lány szerelme este felé elment a lány házához egy kis dobozkával a zsebében. A ház előtt a haverja ült szomorúan. Mit sem sejtve boldogan oda ment hozzá és meg mutatta barátjának a gyűrűt amit a lánynak szánt. Megakarta kérni a kezét. A fiú elmondta barátjának, hogy mi történt.  Lehunyta szemét visszatartva könnyeit. A doboz a földre esett, a srácnak eltűnt a mosoly az arcáról. A fájdalom, a kín és az árulás sötét  keveréke ült ki az arcára. Neki ment a legjobb haverjának akit kiskora óta maga mellett tudhatott.  Végül a srác haverja a földön feküdt, a fiú elszaladt. Az utcát járva kullogott az esőben. Már csurom vizes volt de azt se érdekelte mi történik vele csak a bosszú véres árnyalata lebegett előtte. Felborította a kukákat, betörte az ablakokat, pusztítást hagyott maga után. Egyszer csak egy maffia banda társaságában találta magát. Bosszúra szomjazott, mindent tönkre akart tenni. Embereket ölt, mindenki félt tőle. Egy éjjel egy sikátornál állt meg. Azon a helyen találkozott a lánnyal is. Könnyei megeredtek, kezét beleverte a kerítésbe. Hirtelen egy hűvös érintést érzett magán. A lánynak a halk suttogását hallotta. Érezte, hogy a lány vele van. Haza felé tartott amikor rá támadtak. A bandája volt az ahová belépett. Leszúrták a fiút és ott hagyták az utcán. Mielőtt lehunyta volna szemét meglátta szerelmét aki felé hajolva zokogott. Csak egy pillanat volt de ő már ettől is boldog lett. Lehunyta szemét ő is. Hirtelen kinyitotta, nem érzett semmit sem. A testét kívülről látta, felnézett és megpillantotta szerelmét akinek angyal szárnyai nőttek. Oda akart menni hozzá, meg szerette volna érinteni de valami nem engedte. A földhöz volt láncolva, ellepte a testét a vér. A földbe kezdett süllyedni, a pokolban találta magát. Szomorúan tekintett le, tudta mit tett és elfogadta bűneit. 

20 év eltelt, még mindig le volt láncolva. A vágy, hogy lássa szerelmét még mindig ott égett benne. Az Isten ezt észre is vette. Adott még egy esélyt neki de a lány már rég a földön van. A fiú újra a városában találta magát de most egy kicsit másképp nézett ki. Korom fekete haja helyett szőke lett, de a szeme színe még mindig a régi volt. Smaragd zöld szemeivel szinte kitűnt a tömegből. Hirtelen meglátott a tömegben egy fehér hajú lánykát aki szomorúan vizsgálta az embereket. Tengerkék szemeit rászegezte a fiúra majd az arcára kiült a felismerés és a boldogság. Újra egymásra találtak és nekik csak ez számított. Most is valahol a világban együtt vannak. Sétálnak, beszélgetnek, nevetnek, élvezik az életet. Ez egy örök szerelem ami soha sem múlik el. 

                                       Vége :)

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.